1. nap - Utazás Olaszországba

Kedd hajnalban végül útnak indultunk. Mivel előző nap én este fél 12-kor, a Peti nem is tudom, hogy mikor került ágyba, ezért az általam tervezettnél majd két órával később, hajnali 6-kor vágtunk neki az útnak.

Tornyiszentmiklósnál mentünk át a határnál, és mivel a szlovénoknál matricás rendszer van, úgy döntöttünk, nem kísérletezünk, kifizetjük azt a sok pénzt a matricára. A vezetést én kezdtem, és Ljubjanáig vezettem, végig szakadt az eső, ilyen az én formám :(. Aztán átértünk az olasz határon, ahol már nem esett, hanem sütött a nap. És itt tettük meg a nap hibáját: mivel sajnáltuk a sok pénzt az autópályára, meg a biciklik miatt eleve nem haladtunk 100 km/h-nál gyorsabban, ezért lementünk az autópályáról.

Lazise a Garda-tó partján, ahol vacsiztunk

Csakhogy a sima főúton meg nem lehetett haladni, mert település település hátán (mintha egy egybefolyó településhalmazat lett volna az egész), így mindenhol 50-nel, meg 70-nel lehet menni. Szóval pár óra és alig pár kilométer megtétele után úgy döntöttünk, hogyha még ma oda akarunk érni Veronába, akkor kicsit csipkednünk kellene magunkat, ezért visszamentünk.

Ezenkívül még egy kaland történt velünk az autópályán kívül: elfogyott a benzinünk délután 1 órakor. Benzinkutak sűrűen voltak, viszont benzinkutas nem volt, hiszen szieszta volt. Önkiszolgáló rendszerben működött a dolog, csak azt kellett volna kitalálnunk, hogy melyik fajta benzint is kell a mi kocsinkba tölteni. Telefonos segítség és egy helyi hölgy megkérdezése után rájöttünk, hogy mindig a zöld színűt kell választanunk, az az ólommentes. Így már viszonylag könnyedén megtöltöttük a kocsit, és mehettünk tovább.

Garda-tó naplementekor

Szállásunk Verona és a Garda-tó között volt egy Pedemonte nevű helyen. Egy társasház egyik emeletén az egyik lakást alakították át úgy, hogy 4 szoba van, kettő fürdőszoba (így két szoba osztozik egyen), meg volt egy konyhája. Nagyon igényesen volt kialakítva az árához képest, meg is lepődtem rajta, ahogy azon is, hogy a fürdőszobában nemcsak zuhanyzó, hanem kád is volt :) A szomszéd lakás egyébként egy tetováló-szalon volt (legalább nem a zárt osztály, mint Regensburgban :)). Miután lemosdottunk, és újra emberi külsőt öntöttünk, elindultunk a Garda-tó felé, hogy ott az egyik városkában megvacsizzunk. Hozzánk legközelebb Lazise volt (vagy legalábbis oda könnyen eljutottunk), ahol javában zajlott az élet.

Olyan igazi nyüzsgő este volt egy olyan helyen, ami láthatóan turistákra volt kialakítva. Rengeteg német turistára. Még olaszt is viszonylag keveset lehetett hallani a sok német beszéd és szőke fej között. Rengeteg kiülős hely volt, étterem és pizzéria. Volt egy, ami egy belső kertben volt, kilométer hosszú sorban vártak az emberek arra, hogy helyet kapjanak. Biztos nagyon jó lehetett, de túl fáradtak és éhesek voltunk ahhoz, hogy kivárjuk a sorunkat.

A nyüzsgő főtér Lazisében

Végül a főtéren lévő egyik étterembe ültünk be. A pizzák és ételek ára elég korrekt volt, azonban az ital eszméletlenül drága volt, végül sima ásványvizet kértünk, amiben nem csalódtunk, hideg volt és nagyon finom. Én egy sonkás pizzát kértem, Peti spagettit. Azt meg kellett állapítanunk, hogy a pizzájuk valami olyan, amit utánozni nem tudunk. Nagyon vékony, Peti szerint kicsit krémes ízű volt, és mindenfajta feltét nélkül ön magában is nagyon ízletes volt. A finom vacsi után aztán még vettünk fagyit, olyan igazi olaszt, hiszen ők találták fel (vagyis az ókori rómaiak). Pisztácia-fagyit kértem, Peti meg csokit, mindkettő eszméletlenül jó volt, és a mellékelt képen látszik, hogy bizony 1 lapát fagyi felért itthon kb. 2 és fél gombóccal. Utána hazamentünk, és jó mélyen aludtunk, mivel baromi fáradtak voltunk, másrészt nagyon kényelmes volt az ágy. Az út további felét délután/este írom meg.

Csak 1-1 gombós fagyit kértünk :)