Sziasztok!
A mai téma szerintem sokatokat fogja érdekelni, de ajánlom, hogy ne üres gyomorral álljatok neki olvasni, mert megéheztek :) (legalábbis remélem) A francia konyháról sok mindent lehet hallani, rengeteg könyvet, szakácskönyvet írtak róla. Most megpróbálom elmagyarázni, hogy számomra mit jelent a francia konyha, meg hogy miben is más az otthonitól.
Elöljáróban annyit, hogy a tapasztalataimat főleg a menzán szereztem, mert az éttermek olyan drágák, hogy egy magamfajta Erasmusos diák nem nagyon engedheti meg magának azt a luxust, hogy étteremben ebédeljen. Azonban az itteni menza nem hasonlítható az otthonihoz. Bori fogalmazta meg nagyon találóan, hogy itt nemcsak etetik a népet, hogy ne legyen éhes, hanem táplálják is. Az egyetemi menzákon diákok és az egyetem dolgozói ebédelhetnek, egységesen 2euró 80 centért. Ebbe beletartozik egy főétel és 3 kicsi egység. Kicsi egység a saláta, a desszert és a gyümölcs. Ezen felül általában bagett- és kenyérdarabokat szabadon lehet venni. A főételek általában úgy vannak, hogy van 2-3 fajta köret (általában krumpli vagy rizs plusz valamilyen zöldség), meg 1 vagy 2 fajta hús és természetesen mindennap leeht halat is enni. De variálhatod úgy is, hogy mondjuk te zöldbabot kérsz krumplival és húst egyáltalán nem, a variálás rád van bízva. Saláta is naponta 5-6 féle van, vagy előre kiporciózottat veszel el, vagy magad rakod össze egy kis tálkába, hogy mit szeretnél enni. A desszertek is általában pudingot jelentenek vagy joghurtot. A koleszom melletti éttermet azért szeretem, mert itt leeht választani néha igazi francia desszertet is, ettem már egyszer egy vaniliás-szilvás tortaszereletet (ezek sokkal laposabbak a mi tortáinknál, de nagyon aranyosan néznek ki, és nem utolsósorban nagyon fincsik is :)), meg ettem egy csokis éclair-t is (kifliszerűség, amely csokival van megtöltve és csokiszósz van a tetején).
Főételként ettem már zöldséges aprópecsenyét, meg különböző sült húsokat is, amelyekre szószt is raknak. A szósz szükséges is, mivel hozzá vagyok szokva az otthoni fűszerezésekhez, és itt azért nem viszik annyira túlzásba a fűszerezést :) (a sót szerintem nem nagyon ismerik, számomra mindenük elég sótlan). Első nap jártam pórul, mert kértem egy olyan marhahúst, amilyen a hamburgerekben van. Na, hát ez olyan véres volt meg íztelen, hogy ott is hagytam két falat után. Azóta azért inkább olyat választok, amit ismerek. Tészta ritkán van, de már sikerült azt is kifognom, az jó volt. De a menzán volt szerencsém kipróbálni croque-monseiur (krok-mösziő)- t is, ő eléggé tipikus francia kaja. Nem egy nagy szám, mert egy melegszendvics, amelynek a közepében sonka meg sajt van és sajttal van megszórva a teteje is. Ennek ellenére baromi drágán adják, a legolcsóbbért 4 euróért láttam! Ebben például nem értem, hogy mi olyan drága. Tegnap pedig kebabot ebédeltem, ami az itteni gyros :) Ugyanaz, csak nem pitában, hanem szendvicsben adják és általában még sült krumplit is esznek hozzá. De itt egyetlen gyros-os nincs, csak ez a kebab (és néha párja, a nabab) van :), amit ugyanúgy arabok vagy törökök működtetnek, mint odahaza.
Tudom, ha a francia konyha szóba kerül, akkor a legtöbb embernek a péksütemények, a sajtok, a tengeri herkentyűk és a saláták jutnak eszébe. Ebből én 2-t eszek rendszeresen: a péksütiket és a salátákat :) Egyszer mertem desszertként sajtot választani, de nekem nem jönnek be ezek a kemény és büdös sajtjaik. Tengeri herkentyűket meg egyszer a Katharina kóstoltatott meg velem, mikor rizzsel ette itthon salátaként, de valahogy a kagyló sem az én ízvilágom. Ellenben a péksütik :) Azokhoz aztán tényleg értenek :) Rengeteg pékség van az utakon, minden sarkon megtalálható egy. Vagy ha nem péksütis található, akkor desszertes, ahol tortácskákat, csokoládét és természetesen palacsintát lehet venni. Ezek azok a helyek, ahol legtöbbször nyálcsorgatva megyek el, és csak ábrándozok arról, hogy majd decemberben, mikor rájövök, hogy még mennyi pénzem megmarad, csapok egy kis bulit belőlük :)) Általában a szupermarketekben szoktam vásárolni, mert ott olcsóbb és nagyobb kiszerelésben is kapható, és egyáltalán nem rosszabb.
Akkor először a bagettról: hát igen, az itt népeledel, olyan, mint nálunk a kenyér. Mivel a bagett elég hosszú, ezért nem lehet szatyorba rakni és mindenki a hóna alatt viszi. Első este én is bagettot vettem éhségemet csillapítandó, de hamar megtanultam, hogy a bagett nem egyszemélyre szóló kaja. Egyszerre ugyanis nem lehet megenni (jó, egy fiú lehet, hogy megeszi) és nagyon hamar kiszárad, már másnap kőkemény és balta kell hozzá. De itt vannak a jó kis croissantok (azok a becsomagolt croissantok, amiket otthon lehet kapni, itt eléggé alja lehet, mert nagyon olcsón adják, sztem még az otthoninál is olcsóbban) De 2-es, 4-es és 10-es kiszerelésben lehet kapni vajas croissant-t, ami szerintem az egyik legjobb kaja, nagyon finom és nagyon omlós. A másik nagyon jó kis kajájuk az a „pain au lait”, ami kis tejes kiflit jelent. Édesebb és kisebb, mint az otthoni, és én nagyon szeretem. Természetesen itt is kapható tartós kenyér, teljesen olyan, mint a miénk, viszont barna kenyér, meg rozskenyér, meg ehhez hasonló dolgok nem kaphatók. Mielőtt Anyu teljesen megijedne, hogy csak péksütin élek és elhízok, közlöm, hogy eszek müzlit is és joghurtokat is, Activiát itt is lehet kapni. (az más kérdés, hogy mennyiért)
És akkor végül egy kicsit a salátákról. Hát igen, azoknak itt sokkal nagyobb kultúrájuk van, mint nálunk és sokkal jobban variálják a különböző alapanyagokat. Bár nem mindig mondanám, hogy jobb, mint az otthoni: ettem egyszer céklasalátát (nagyon céklás vagyok), és hát elbújhat az otthoni Tesco-s céklasaláta mögött is, mert nem volt jó. De nagyon szeretem egyfajta riszes salátájukat, amelybe kukoricát, zöldborsót meg még egyéb zöldségeket raknak mellé. De gyakori a sonka is a salátákban. A krumplijuk viszont ugyancsak nem tetszik a salátájukban. Amúgy is másmilyen az itteni krumpli, mint az otthoni, ez egészen halványsárga, olyan, mint nálunk egy-egy korai újkrumpli. Viszont a rendes salátát nagyon szeretem, és mindennap igyekszem rakni a kis tálkámra :) Van gombasaláta is, meg láttam makarónis-bolognais salátát is, a tésztát adják hidegen, meg mellé egy-két paradicsomot. Érdekes volt, hogy egyszer olyan zöldsalátát ettem, amibe diót raktak még bele, egészen különleges ízt adott neki :) Ja, igen, és persze mindenhez lehet választani a menzán valamilyen öntetet, szószt is: van salátaszósz, valami savanykás szósz, amit vinnegrette-nek hívnak, van mustár (persze dijoni), ketchup és majonéz, ami szontén dijoni, és amiben első ízre beleszerettem :)
Remélem, most már mindenkinek csorog a nyála, és aki most enni megy, annak jó étvágyat kívánok! :)
Puszi
Gitta
Ez egy jó téma volt. Azért nekem van némi aggodalmam a francia pékséggel kapcs, de majd letesztelem! :) Aztán szokásom szerint kíméletlenűl megkritizálom...
VálaszTörlésNem írtál viszont a borokról! Azokkal mi van? És milyen a csiga? Lehet egyáltalán csigát kapni? :D
Gittuskám!
VálaszTörlésIgazad volt abban, hogy éhesen nem szabad olvasni gasztronómiai beszámolódat, máris igencsak megéheztem. Különösen tetszik, hogy mindig valamilyen téma köré csoportosítod a mondandódat. Amiket írsz mindig kinyomtatom, így majd 20 év múlva is tudom olvasgatni, ha még akkor sem juthatok oda személyesen. Jó volt hallani tegnap a hangodat, bár kicsit meg is könnyeztem természetesen a megható pillanatot.
Legyél jó, és tanulj szorgalmasan, s persze vigyázz magadra!
Millió puszi: Juci