Nyelvkurzus

Sziasztok!

 

Nemrég eszembe jutott, hogy a mostani nyelvkurzusról még nem is írtam, csak a suli előtti "gyorstalpalóról" :) Hát ezt a hiányt most akkor bepótolnám.

A nyelvkurzuson 4 másfél órás órám van egy héten. Ebből 2 kötelező és 2 szabadon választható. Kötelező óra egy ún. comprehension óra, ami kifejezést jelent, elvileg gondolom itt kéne szavakat tanulgatnunk. Van egy nyevtan óránk is emellett kötelezőként. Ezen a két órán még a nyelvi felmérők szerinti csoportokban vagyunk, de én csoportot váltottam, mert az 1. csoport ütközött az egyetemi óráimmal, így most a 2. csoportban vagyok az összes többi magyar lánnyal együtt :) Aztán ezenkívül különböző témákból lehet 2 tantárgyat választani szabadon, attól függően, hogy 1) mi érdekel, 2) mi nem ütközik az egyetemmel. Ilyen tantárgyakra kell gondolni, mint francia kultúra, filmtörténet, irodalom, történelem, művészettörténet, szociológia, gazdasági ismeretek, és természetesen van jogi ismeretek is :) Én ezek közül francia irodalomra és francia jogi ismeretekre járok.

Bevallom, nem sokat tanulok a nyelvből a nyelvkurzuson. Egy 40 fős csoportban nem is nagyon lehet nyelvet tanulni. Viszont ott a társaság :), a többi Erasmusos diák meg egyéb külföldiek (amerikaiak, kínaiak, ...), akikkel itt lehet igazán ismerkedni és beszélgetni. Már nagyjából kialakult baráti köröm van, de mindig ismerkedek újakkal is. Mi ugye főleg a csehekkel vagyunk nagyon jóban: ennek talán oka a hasonló környezet, mivel mindannyian egy "kelet-európai exkommunista" országból jöttünk (ezt a kifejezést használják ránk az egyetemen), és néha találkozunk is ennek megfelelő előítéletekkel. Nemegyszer előfordult már, hogy miután közöltem valakivel, hogy magyar vagyok, és erre szinte meg sem kérdezték, hanem kijelentették, hogy akkor biztos beszélek oroszul. Hmmm. No comment. Múltkor Jan elegyedett vitába Jordannel, az amerikai sráccal, mikor próbálta neki elmagyarázni, hogy mi már nem nagyon ismerjük a kommunizmust, hiszen a rendszerváltáskor 3-4 évesek voltunk, és azóta ha hiszi, ha nem, többé-kevésbé működő demokráciában élünk, és különben sem úgy kell elképzelni azt a kommunizmust, mint a poklok poklát. De mesélték a többiek, hogy velük meg az fordult elő, hogy hivatalos helyen megkérdezték tőlük, hogy akkor önök tagjai-e már az Uniónak, vagy még fel kell-e mutatniuk egy vízumot. Hát igen, kicsit lemaradtak. A tájékozottabbak általában csak azzal nincsenek tisztában, hogy nálunk az euró még nem fizetőeszköz. És mikor mondom, hogy hát ennek az az oka, hogy a magyar gazdaság még sajnos nem áll a megfelelő szinten, erre váalszolják, hogy ez miért gond, a francia gazdasággal is gondok vannak. erre általában elmagyarázom, hogy amíg a franciák a főnökök, addig nekünk még egyelőre hallgass a nevünk.

De elkalandoztam, hiszen a nyelvkurzusról meg a többiekről akartam írni. Az irodalmi kurzusra Jannal járok együtt a közelebbi ismertségi körömből. Ezt egy nagyon lelkes fiatal tanárnő tartja, aki kb 3-szor annyi dolgot akar velünk csinálni, mint amennyi beleférne másfél órába. Ráadásul rettenetesen hadar, győzi az ember követni. Az első óra után csupán 10-en hagyták ott az órát arra hivatkozva, hogy nekik ez túl sok. Ilyenkor kicsit megnyugodok, hogy akkor annyira nem állok rosszul, mert igaz, hogy kicsit nekem is nehéz, de eszembe se jutott, hogy otthagyjam. Az óra egyébként arról szól, hogy mindig ad az előző óra végén több ismert vagy kevésbé ismert francia regényből egy bizonyos részletet (vagy egy jellemzést, vagy egy kezdést, mostani órára a szerelmesek első találkozásáról olvastunk), és órán ezek alapján összehasonlítjuk a különböző irodalmi stílusokat. Első órán el kellett mondani, hogy milyen francia szerzőket ismerünk, esetleg kiktől olvastunk valamit (természetesen anyanyelven), és persze elég magasan vertem a többséget a középiskolai kötelezőkkel (Hugo, Moliére, Balzac, Stendhal, Flaubert, Sartre) pedig a legtöbben az egyetemen is irodalmat tanulnak a csoportból. (hiába, a magyar közoktatás :)) Ez egyébként nagy könnyebbséget jelent nekem, mert elég az otthonról hozott tudásom, hogy megoldjam órán a feladatokat.

A jogi óra teljesen más jellegű. Egy fiatal pasas tartja, érthetően beszél, és mindig hoz valami cikket egy mostani francia közéleti-jogi esettel kapcsolatban és azt tárgyaljuk meg. Hát itt meg aztán teljesen otthon vagyok, mert főleg a francia parlamentről, elnökről meg politikai rendszerről van szó, amit már otthon is szaknyelv meg szeminárium keretében tartottam. De enélkül is valószínűleg jobban képben lennék, mint a kínaiak, akiknek külön el kellett magyarázni, hogy hogyan lehetséges, hogy van külön köztársasági elnök meg miniszterelnök és a 2 nem ugyanaz. Amúgy most a franciák épp egy alkotmánymódosítsá előtt állnak, és megy a vita, mert M. Sárközy (az ittenieknek Szákozi) még több hatalmat szeretne magának, és valószínűleg sikerül is keresztülvinnie az akaratát.

Még annyi mindenről lehetne írni, de hagyok más napokra is :)

Puszi

Gitta